Sajnos a második fordulóban elszenvedtük az első vereséget. Csapatunk Pálházán játszott, és az előjelek, a játékosállomány, és az, hogy itt edzőmeccsen már nyertünk 5:0-ra, arra engedtek következtetni, hogy mi vagyunk a találkozó esélyesei. Érkezésünkkor rögtön tapasztaltuk, hogy ellenfelünk mindent megtesz azért, hogy ne csak a játéktudás döntse el a mérkőzést. Tisztában voltak vele, hogy egy esélyük van, ha lassítani tudják a játékot, ennek része a magas fű, másik része pedig a túlzott keménység (időnként durvaság), és ami az egész mérkőzést jellemezte az időhúzás, a játék darabolása. Mindjárt a kezdés után támadólag léptünk fel, bár a magas fű miatt lassúak voltak a passzok, nem mindig jutottak el a társhoz, és a lassú labdát könnyebb elérni is a védekező játékosnak. A képlet egyszerű volt, mi megpróbáltunk támadni, játszani a focit, ellenfelünk nyolc emberrel védekezett, a megszerzett labdát előrevágták, hogy a támadóik próbáljanak vele valamit kezdeni. Sikerült kialakítani két helyzetet, egyiknél Fajger P. döntött rosszul, és óriási helyzetben a kapus kezébe emelt, a másiknál a partjelző intézkedett, ugyanis Lehoczki F. a tizenhatosnál jó ütemben lépett ki, de a “kiskolega” (nem ez volt az utolsó érdekes döntésük) beszólásra lest intett. Itt is a kapussal szemben álltunk már, de mindhiába. Ezután először eljutott Páláza a kapunkig, mindjárt kiharcoltak egy szögletet, a beívelésnél pedig teljesen üresen hagytunk egy emberüket, így hátrányba kerültünk. Ez kissé megzavarta csapatunkat, kapkodtunk, rossz döntéseket hoztunk. Ráadásul szövegért sárga lapot is kaptunk. Érdekes módon ezt büntette a spori, a szándékos, néha hátulról elkövetett durva szabálytalanságok viszont nemhogy sárgát, időnként még szabadrúgást sem értek. Így történt, hogy a szakmai stáb egyik sérült játékostól a másikig futott, hogy ellássa őket. Csak a szerencsének köszönhető, hogy komolyabb sérülés nem következett be. Nem sokkal az első bekapott gól után szabadrúgáshoz jutott a Pálháza, a beívelésnél pedig újra megtettük azt a szívességet, amit az első gólnál, az ötösön teljesen üresen hagytunk egy embert, így már kettő lett a hátrányunk. Ez után még inkább megzavarodtunk, ellenfelünknek ekkor adódott még lehetősége, de ezek kimaradtak. A félidő vége felé újra magunkra találtunk, egymás után vezettük a veszélyes támadásokat, és az egyik végén a kapura törő Molnár Istvánt csúnyán felrúgták a büntető területen belül, a jogos büntetőt pedig Lehoczki F. értékesítette. A félidőben a szakmai stáb rendet tett a fejekben, ennek az lett a vége, hogy a második félidőben folyamatosan nyomás alatt tartottuk az ellenfelünket, de az adódó lehetőségekkel nem tudtunk élni. Kb. 20 perc után kissé lazult a nyomás a Pálházai csapaton, ekkor egy két alkalommal eljutottak a kapunkig. És ekkor történt egy érdekes eset. Az alapvonalnál kapusunk kivetődött egy labdára, az ellenfél játékosa hátulról érkezve a kezébe rúgva kirúgta a labdát, majd valószínűleg a “gyengeségtől” összeesett. A játékvezető viszont mintha csak arra várt volna, hogy valaki elessen a tizenhatoson belül, habozás nélkül büntetőt ítélt. (Így megy ez nálunk, ha a vendég csapat kap egy jogos büntetőt, akkor azt mindenáron egalizálni kell, nehogy a hazaiak részéről szó érje a ház elejét. Jó lenne, ha a Göncre érkező játékvezetőkkel is ismertetnék ezt a szabályt, mert nálunk ez általában fordítva szokott történni) Az újabb bekapott gól után ismét megzavarodtunk, talán hitét is vesztette a csapat, mindenesetre átvettük mi is az ellenfél stílusát, elkezdtünk ívelgetni, ami ugye nekünk nem az erősségünk, volt olyan aki elvesztette az önuralmát is, ezzel némileg lejáratta az egész csapatot. Az utolsó tíz percben újra megráztuk magunkat, beszorítottuk ellenfelünket, akik arra rúgták a labdát amerre álltak, és minél messzebbre, hogy teljen az idő. Ennek ellenére több lehetőségünk is adódott, igaz a fellazult védelem miatt Pálháza is vezetett egy – két veszélyes támadást, de kihagytuk mindegyiket, így maradt a 3:1 Pálháza javára. Elmondhatjuk, hogy nem a jobb csapat nyert, de mivel a foci nem pontozásos sportág, a három pont ellenfelünk pontjait gyarapítja. U19-es csapatunk 3:2 nyert, így a múlt heti hazai vereség után megvan az első győzelem a megye II-ben. Következő mérkőzésünk 2014. augusztus 31-én hazai pályán a Tokaj csapatát fogadjuk.